A fesztiválra készül Zsuráfszki Zoltán rendezésében a Fekete-piros…tánc című műsor a Budapest Táncegyüttes és a Honvéd Táncszínház előadásában. Fellép a Győri Balett, a Budapest Táncszínház és az idei Táncfórum megkoronázásaként először lép fel hazánkban a világhírű Merce Cunningham Dance Company.

Hagyományainkhoz híven – a Tánc Világnapján, április 29-én -  ünnepi műsor keretében átadják a Magyar Táncművészek Szövetsége szakmai díjait: az Életmű Díjat, az Évad legjobb Férfi, illetve Női táncosának járó díjakat, az Évad legjobb Végzős Növendékeinek járó díjakat, valamint „A táncművészetért” díjat. Ugyancsak ezen az estén adják át az Imre Zoltán Alapítvány díját is.

Művészetek Palotája, Április 2. csütörtök BEMUTATÓ, április 28. péntek  19.00 óra

Fekete-Piros… tánc
Budapest Táncegyüttes előadása

FEKETE-PIROS…tánc                                   

Színek és párhuzamok a magyar néptáncban

(Budapest Táncegyüttes – Honvéd Táncszínház)

Nem véletlenül kölcsönöztük Kányádi Sándor versének címét műsorunkhoz. A vers nemcsak annak a táncház-mozgalomnak a „kultusz” verse volt, amely a népművészet XX. század végi újrafelfedezését eredményezte - s amely kerek évfordulót ünnepel idén -, utal arra is, hogy a magyar néptáncművészet sokszínűsége folytán e mozgalommal párhuzamosan alkotott és dolgozott számos nagyszerű művész, akiknek koreográfiái legendássá váltak, de ma már sehol sem láthatóak.

A műsor első felében a két hivatásos táncegyüttes felidézi az elmúlt 30 év legjelentősebb tematikus néptánc koreográfiáit, s melléjük állítja párhuzamként azt az eredeti tánchagyományt, amely kiindulásként szolgált a mű megalkotásához.

 Az est második felében folytatódnak a „párhuzamok”, de már a legújabb műveken keresztül.

E műsorral kívánunk tisztelegni a jubiláló táncház - mozgalom, s a mozgalmat elindító, illetve azzal egy időben alkotó magyar koreográfusi iskola még élő nemzedéke előtt, akik nagyszerű munkájukkal hozzájárultak a magyar néptáncművészet világsikeréhez. (Zsuráfszki Zoltán)                                             

Zenei szerkesztő: Kiss Ferenc

Rendező-koreográfus: Zsuráfszki Zoltán (Érdemes Művész)

Nemzeti Táncszínház, Április 29. szombat 19.00 óra
Tánc Világnapi Gálaest

Debreceni Balett: Mirabell

                                  

„Salzburgban van egy kert, egy csodálatos kert, a Mirabelle.

Valamikor Mozart is járt a kertben.

A kert maradt, a világ változott…Mozart itt van velünk és mesél.

A tánc-játék a fantázia játéka. Mozart „örök ifjú” zenéjét hallgatván elindult a fantáziám, hogy kifürkéssze egy képzeletbeli, ódon kert titkait…”   ( Egerházi Attila)                                                                              

Előadja: a Debreceni Balett

Zene: W. A. Mozart

Koreográfia: Egerházi Attila

Próbavezető balettmesterek: Schneiderova Linda, Kéri Nagy Béla

Díszlet terv: Árvai György

Kosztüm terv: Andrea T. Haamer

Fény terv: Kovács Gerzson Péter

Pécsi Balett: Concerto – Elégia

A Concerto című szimfonikus balettet a zeneszerző halálának huszadik évfordulója alkalmából létrehozott „Hódolat Bartók Bélának” című balettest keretében mutatta be a Pécsi Balett, 1965. október 22-én. Eck Imre alkotása elnyerte a Várnai Nemzetközi Koreográfiai Fesztivál első díját. A mű a hazáját gondolatban el nem hagyó zeneszerző patetikus, lírai, néhol drámai hangulatú muzsikáját eleveníti meg.

Zene: Bartók Béla

Koreográfia: Eck Imre Kossuth-díjas

Jelmez: Gombár Judit

Próbavezető balettmester: Hetényi János Liszt-díjas, Lovas Pál Érdemes művész, Végvári Zsuzsa

Táncolják: Góbi Rita, Vincze Balázs

Művészetek Palotája, Április 29. 10.30 és 15.00 óra

Alice Csodaországban

                   

a Budapest Táncszínház  Tánc Világnap-i előadása.

Az előadások előtt és között kézműves foglalkozás és táncház.

„ALICE, tied ez a mese, tegye gyöngéd kezed

szép gyermekálmaid közé,

miket emlékezet tart össze, mint hervadt csokort,

mit zarándok szedett.”

/Kosztolányi Dezső/

Melyikünk nem álmodozott-ábrándozott gyermekkorában úgy, hogy szinte minden tér-idő határon átsiklottunk könnyedén? Erre, csak a gyermeki fantázia képes…aztán lassan felcseperedtünk, és felnőtt, nagy, komoly emberként csak keveseknek adatik meg, hogy átéljék újra a gyermeki álmok varázslatos képeit.

A Budapest Táncszínház művészei a kortárs tánc segítségével, a fehér nyúl, a kalapos gyík, a szívkirálynő és ALICE nyomába erednek...

Már csak Te hiányzol...

Közreműködnek: Boros Zoltán, valamint a Budapest Táncszínház táncművészei

Díszlet-jelmez: Molnár Zsuzsa 

Fény: Nasser Hammadi, Földi Béla

Zene: montázs 

Zenei szerkesztő: Vukán György

Dramaturg: Boros Zoltán

Rendező-koreográfus: Földi Béla

Művészetek Palotája, Április 30. 19.00 óra

Tavaszi áldozat (Misztikus Víziók /Tavaszi Áldozat)
Győri Balett előadása

TAVASZI ÁLDOZAT - A Győri Balett előadása

1. MISZTIKUS VÍZIÓK

A MISZTIKUS VÍZIÓK szándéka szerint az emberi lét fizikai feltárása, az örökkévalóságnak a tánc nyelvén való kifejezése, belső világunknak és a külső világnak a szükségszerű konfrontációja.

A mozdulatok és a misztikumtól vibráló tér közötti kapcsolat – egy hosszú álomhoz hasonlatos folyamatban – az érzelmek feltárásra készteti a nézőt, miközben legyőzi az időt és megleli a tiszta spiritualitást.

Mario Bianco festményeitől kiindulva a koreográfia lineárisan, négy képben fejlődik ki: az álmok, a testek, a halál, év végül az univerzum érzése által keltett érzelmek.

Koreográfia: Raphael Bianco

Zene: S. Rachmaninov, Ch. Ives, S. Reich

Video:  Tullio Rolandi

Fény: Raphael Bianco, Hécz Péter

Jelmez: Raphael Bianco


2. TAVASZI ÁLDOZAT

11 csodálatos művész küzd Sztravinszkij gigászi mesterművének érzelmeivel, felajánlva testük és lelkük minden rezdülését. Finomra hangolt hangszerként keresik a harmóniát önmaguk, a természet és a társaik muzsikájával. Hangjegyek, dallamok, inak és ínszalagok cikáznak egyetlen esélyt hagyva, a mindenkori áldozat esélyét, amely megváltja az embert és ünneppé teszi az életet a halál örök kísértésével együtt. De az áldozat nem hiábavaló, mert új értelmet, új energiát, új gondolatot szül minden áldozat. Ez teszi ünneppé! (Kun Attila)

Zene: I. Sztravinszkij

Koreográfus: Kun Attila

Világítás: Kun Attila, Hécz Péter

Szcenika: Vidos Tibor

Díszlet-jelmez: Molnár Zsuzsa

Nemzeti Táncszínház, Május 2. 10.30, 15.00 óra

Csipkerózsika
Budapest táncegyüttes előadása

                         

Csipkerózsika klasszikus története elevenedik meg a Budapest Táncegyüttes táncszínházi produkciójában. A darab érdekessége, hogy az eredeti néptáncok mellett minden elhangzó szöveg és felcsendülő dallam a tradícionális magyar folklórból táplálkozik, és annak elemeit használja fel e közismert mesedarab színpadi megfogalmazásában.

Koreográfus: Zsuráfszki Zoltán

Rendező: Csizmadia Tibor

A forgatókönyvet írta és az eredeti népi szövegeket válogatta: Vincze Zsuzsa
Díszlet, jelmez: Papp Janó
Zene: Rossa László
Zenei vezető: Árendás Péter
Közreműködik: az együttes tánckara és zenekara
Zenekarvezető, prímás: Papp István "Gázsa"
Tánckarvezetők: Vincze Zsuzsa, Valach Gábor

Művészetek Palotája, Május 3-4-5. 19.00 óra

Merce Cunningham Dance Company (USA)

Merce Cunningham vitathatatlanul a modern tánc nagy koreográfusai közé tartozik. Absztrakt táncművei az emberi mozdulatot állítják a középpontba. Táncos „kísérletei” nem csak számtalan koreográfus generáció számára törtek szabad utat, de felszabadítólag hatottak a kortárs művészetek más ágaira is. Első tánctréningjét és színházi tapasztalatait a Seattle-i Cornish School-ban szerezte. 1935-től Martha Graham együttesének szólistája. Graham támogatja as fiatal és igen tehetséges szólistáját, aki 1945-ben maga is koreografálni kezd Graham együttesének.

                             

1952 –ben megalakítja saját együttesét - a Merce Cunningham Dance Company-t – , akikkel folytatja művészi „felfedező útját”. Munkáit „progresszívnek”, „baljósnak”, „dekadensnek” nevezik kritikusai.

Az együttes 1952-es megalapítása óta Merce Cunningham számtalan koreográfiát, szólót, duettet készített maga és együttese számára. Technikája nem tagadja a balett értékeit, sőt hasznot húz belőlük. Az általa felkutatott mozdulat nem szerves része színpadi kontextusának, a zene és a színpadkép csak „színezék” az előadásban. A színpadi elemek között nem a hierarchia a döntő, hanem az egymás mellé rendeltség, a véletlenszerűségből adódó összecsengések, pillanatok.

Cunningham a kezdetektől fogva együtt dolgozik a kortárs komolyzene egyik legnagyobb alakjának számító John Cage zeneszerzővel. Együttműködésük eredménye: zene a fülnek és lélegzetelállító látvány a szemnek.

Alkotói párosuk az önálló alkotás szabadságára épült. A zenész a zenén, a táncos a mozdulatokon dolgozott, s az alkotói munka végső szakaszában egymás mellé rendelték a zenét és a táncot. Noha műveit a dadaista szellem hatja át, mégis magas technikai virtuozitást követel meg táncosaitól.

Cunningham darabjait a világ valamennyi jelentős színháza műsorára tűzte, többek között a New York City Ballet, a Ballet of the Paris Opéra, az American Ballet Theatre (ABT), a Boston Ballet, a White Oak Dance Project, a Pacific Northwest Ballet,  a Pennsylvania Ballet, a Zürich Ballet, és a  Rambert Dance Company.

BIPED (1999)

A darab az új animációs technológiák nyújtotta lehetőségekkel játszik, és a mozdulat művészi megragadásával kísérletezik. A táncosok mozdulatait, de nem fizikai megjelenésüket, Paul Kaiser és Shelley Eshkar digitális képekké alakították át. A két képzőművész -  Cunninghammel együttműködve -  a koreográfust inspirálva járult hozzá egy új,  „virtuális” koreográfiához. A BIPED komoly sikereket ért el az elmúlt években: az Amerikai Táncfesztivál (ADF)  Doris Duke díjjal tüntette ki, és meghívták a londoni Barbican Centre-be is.

Zene: Gavin Bryars, Biped                                      
Díszlet: Shelley Eshkar, Paul Kaiser                   

Kosztüm: Suzanne Gallo

Világítás: Aaron Copp

Táncosok:

Cédric Andrieux, Jonah Bokaer, Lisa Boudreau, Brandon A.Collwes, Julie Cunningham,     

Emma Desjardins, Holley Farmer, Jennifer Goggans, Rashaun Mitchell, Koji Mizuta, Marcie Munnerlyn, Daniel Squire, Andrea Weber

Zenészek: John King, Takehisa Kosugi, Audrey Riley

Sounddance (1975)