Gaspard de la nuit
Dátum: 2009. április 5., vasárnap, 12:57

Ravel zeneművét Aloysius Bertrandnak, a francia romantika költőjének három költeménye alapján komponálta. A zongoraszvitek ihletői a koreográfiának és a kortárs zenei műnek: a moderato, Ondine (víz nimfája): a víz hullámzása; az andante, Le gibet (akasztófa): a légben messziről szóló harangszó szomorúsága és a vivace, Scarbo (törpe): a félelem lázas álmatlansága. Az előadás koncepciója követi a Ravel zeneművének három tételét és felhasználja Bertrand verseit a koreográfiával együtt születő kortárs zenei kompozícióban.
Előadják: Grecsó Zoltán, Egyed Beáta
Zongorán játszik: Mikó Szilvia
Koreográfia: Juhász Kata
Zene: Maurice Ravel, Korai Zsolt
Videó: Korai Zsolt, Fény: Payer Ferenc, Vida Zoltán, Jelmez: Oehler Diana, Színpadtechnika: Ferenci Miklós
Fotó: Veisz Kata
„Juhász Kata Gaspard de la nuit című munkája lassú sodrású, de egyedi értékekkel bíró előadás francia költészettel, élő zongoramuzsikával, ügyes, látványos effektekkel és végiggondolt szerkezettel. ’ (Tóth Ágnes Veronika, Színház)
„Egyszerre konkrét és metaforikus ez az élőben kinagyított mozi: a kép elemeként a zenébe olvadó táncos-duó szétválások és egymásra találások egész sorát "zongorázza" végig eddig a pontig, a túlvilági szféra és a földi lét kudarcoktól terhes kommunikációját próbálgatva, hogy fizikai értelemben is megérkezzen, összetalálkozzon a zene terébe szövődve. Konkrétabban: a találkozni vágyás, az egymás felé tett tétova vagy erőteljes közeledési kísérletek gomolyognak fel változó szereposztásban, néhol pedig a táncosok ketten egyszerre válnak földi vagy földöntúli lényekké, hogy együtt tükrözzenek-ellenpontozzanak más színi elemeket, effektust, zenét, tárgyakat a térben - a "lent" és "fönt" aktuális ellenpárjait.”
(Pap Gábor, Ellenfény)
Előadják: Grecsó Zoltán, Egyed Beáta
Zongorán játszik: Mikó Szilvia
Koreográfia: Juhász Kata
Zene: Maurice Ravel, Korai Zsolt
Videó: Korai Zsolt, Fény: Payer Ferenc, Vida Zoltán, Jelmez: Oehler Diana, Színpadtechnika: Ferenci Miklós
Fotó: Veisz Kata
„Juhász Kata Gaspard de la nuit című munkája lassú sodrású, de egyedi értékekkel bíró előadás francia költészettel, élő zongoramuzsikával, ügyes, látványos effektekkel és végiggondolt szerkezettel. ’ (Tóth Ágnes Veronika, Színház)
„Egyszerre konkrét és metaforikus ez az élőben kinagyított mozi: a kép elemeként a zenébe olvadó táncos-duó szétválások és egymásra találások egész sorát "zongorázza" végig eddig a pontig, a túlvilági szféra és a földi lét kudarcoktól terhes kommunikációját próbálgatva, hogy fizikai értelemben is megérkezzen, összetalálkozzon a zene terébe szövődve. Konkrétabban: a találkozni vágyás, az egymás felé tett tétova vagy erőteljes közeledési kísérletek gomolyognak fel változó szereposztásban, néhol pedig a táncosok ketten egyszerre válnak földi vagy földöntúli lényekké, hogy együtt tükrözzenek-ellenpontozzanak más színi elemeket, effektust, zenét, tárgyakat a térben - a "lent" és "fönt" aktuális ellenpárjait.”
(Pap Gábor, Ellenfény)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |