Gaspard de la nuit
Dátum: 2009. április 5., vasárnap, 12:57
Április 19-én és 20-án Juhász Kata Gaspard de la nuit című koreográfiáját láthatja a Gödör Klub színpadán a közönség. Az előadás Ravel azonos című opusának feldolgozása az ifjú tehetség, Mikó Szilvia játékával, Egyed Beáta és Grecsó Zoltán táncosok előadásában.
Ravel zeneművét Aloysius Bertrandnak, a francia romantika költőjének három költeménye alapján komponálta. A zongoraszvitek ihletői a koreográfiának és a kortárs zenei műnek: a moderato, Ondine (víz nimfája): a víz hullámzása; az andante, Le gibet (akasztófa): a légben messziről szóló harangszó szomorúsága és a vivace, Scarbo (törpe): a félelem lázas álmatlansága. Az előadás koncepciója követi a Ravel zeneművének három tételét és felhasználja Bertrand verseit a koreográfiával együtt születő kortárs zenei kompozícióban.

Előadják: Grecsó Zoltán, Egyed Beáta

Zongorán játszik: Mikó Szilvia
Koreográfia: Juhász Kata
Zene: Maurice Ravel, Korai Zsolt
Videó: Korai Zsolt, Fény: Payer Ferenc, Vida Zoltán, Jelmez: Oehler Diana, Színpadtechnika: Ferenci Miklós
Fotó: Veisz Kata

„Juhász Kata Gaspard de la nuit című munkája lassú sodrású, de egyedi értékekkel bíró előadás francia költészettel, élő zongoramuzsikával, ügyes, látványos effektekkel és végiggondolt szerkezettel. ’                                     (Tóth Ágnes Veronika, Színház)

„Egyszerre konkrét és metaforikus ez az élőben kinagyított mozi: a kép elemeként a zenébe olvadó táncos-duó szétválások és egymásra találások egész sorát "zongorázza" végig eddig a pontig, a túlvilági szféra és a földi lét kudarcoktól terhes kommunikációját próbálgatva, hogy fizikai értelemben is megérkezzen, összetalálkozzon a zene terébe szövődve. Konkrétabban: a találkozni vágyás, az egymás felé tett tétova vagy erőteljes közeledési kísérletek gomolyognak fel változó szereposztásban, néhol pedig a táncosok ketten egyszerre válnak földi vagy földöntúli lényekké, hogy együtt tükrözzenek-ellenpontozzanak más színi elemeket, effektust, zenét, tárgyakat a térben - a "lent" és "fönt" aktuális ellenpárjait.”
 (Pap Gábor, Ellenfény)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Varsányi Irén, a Vígszínház nagy művésze az utcán összefutott egy színészkollégájával.
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ ...miről beszélhet egy rendes ember a legnagyobb élvezettel? A felelet: saját magáról."
Dosztojevszkij
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ