Világsztárok Balettgála
Dátum: 2009. szeptember 9., szerda, 15:30
Nemcsak az Ybl-palota, hanem a Magyar Állami Operaház (MÁO) balettegyüttese is 125 éves az idén - ebből az alkalomból a Világsztárok Balettgála alapítói és a dalszínház közösen szerveznek ünnepi estet. A gálaesetet szeptember 19-én láthatja a közönség, a műsort előtte Pozsonyban is bemutatják.

A visegrádi országok operaigazgatóinak tavaszi budapesti tanácskozásán döntötték el, hogy a kezdődő együttműködés első konkrétumaként a szeptember 19-ére, a MÁO-ba tervezett gálaműsort először - szeptember 17-én - Pozsonyban mutatják be, változatlan programmal és szereposztással - mondta el a gáláról tartott szerdai sajtótájékoztatón Keveházi Gábor balettigazgató.

A Pongor Ildikó és Keveházi Gábor által vezetett közös művészeti bizottság előzetes tervei szerint a közönség többek között láthatja majd a szentpétervári Marinszkij és Mihajlovszki színházak legkiválóbb szólistáit - például Faruk Ruzimatovot -, továbbá a Bécsi Operaház, a Staatsballet Berlin, az Opera de Paris, az amszterdami Holland Nemzeti Balett, valamint a pekingi Kínai Nemzeti Balett művészeit.

A Magyar Nemzeti Balett két Balanchine-darabbal - az örökzöld Concerto Barocco felújításával és a Who cares? részleteinek előadásával - járul hozzá a kettős célú est művészi programjához. Egy kubai pár is jelentkezett a gálára, őket azonban nem engedték el hazájukból - mondta el Keveházi Gábor.

Az estre számos külföldi és hazai vendéget várnak: köztük a társulat korábbi igazgatóit, Kossuth-díjas művészeit, nagyobb magyar balett-társulatok, táncszínházak, intézmények vezetőit.

A gála kísérő rendezvényének (a vacsorának) a bevétele ezúttal a Magyar Nemzeti Balett Alapítvány javát szolgálja. Keveházi Gábor azt válaszolta az MTI kérdésére, hogy az alapítványi pénzeket arra használják, hogy a fiatal koreográfusoknak bemutatkozási lehetőséget teremtsenek.

Szuhay Lajos, a sztárgála szervezője kiemelte: a kettős évforduló is indokolta, hogy a XVII. Világsztárok Balettgálát a dalszínházzal közösen rendezzék, megjegyezte: a mostani gazdasági helyzetben ilyen nagyszabású estet tető alá hozni valószínűleg nehezen ment volna egyedül.

A Nemzeti Színházban az Ybl-palota felépítése előtt már működött táncegyüttes, de a valódi társulat története 1884-től, a dalszínház megnyitásának évétől számítódik. Az együttes első magántáncosnője Coppini Zsófia volt. Férfi magántáncos csupán egy volt, Pini Henrik, a balettkar pedig, amelyet Campilli Frigyes irányított, összesen hatvan főt számlált.


(MTI)

Fotó: Operaház
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
A népszerű színész hajnali három körül ért haza a filmforgatásról. Fáradtan sóhajtott föl, amikor végre megállt a belvárosi bérház előtt. Kereste a kulcsait, majd döbbenten jött rá: azok bizony otthon maradtak, a másik kabátja zsebében.
Aforizmák
„ Az ördög nem alszik, legalábbis nem akárkivel."
Sándor György
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ