Borisz Eifmant a koreográfia megalkotása során elsősorban nem a családi dráma narratív cselekménye, hanem az irodalmi alkotásban szereplő karakterek konfliktusainak bemutatása izgatta. A belső vívódások ábrázolása révén rajzolja meg figuráinak jellemét, amelyekből erős színpadi hatású képek alakulnak ki. Dosztojevszkij műve kiváló alapanyag volt Eifman számára, hiszen a kegyetlen, alkoholista apa, a nagyon eltérő karakterű fivérek és az életükben előforduló nőalakok felvonultatása sok kiváló balettművészi, s egyben színészi produkcióra nyújt lehetőséget. S hogy a koreográfia teljes legyen, az alkotó Rahmanyinov, Wagner és Muszorgszkij zenei részleteit hívja segítségül, amelyeket sikeresen ötvöz cigány népzenékkel.

„Büszke vagyok és boldog, hiszen ez a modern bemutató óriási kihívást, de ugyanakkor remek lehetőséget is jelent a Magyar Nemzeti Balett együttese számára. - mondta el Keveházi Gábor balettigazgató - Úgy gondolom, hogy Boris Eifman koreográfiája a jubileumi évad egyik legizgalmasabb premierjének ígérkezik.”

Fotó: Mezey Béla