Feldob az instant ír kávé is
Dátum: 2010. május 10., hétfő, 8:38
Magyarországot (is) alaposan feltérképező turnéra jött el – vasárnap még Debrecenben is táncoltak – a világhírű ír tánccsoport, a Michael Flatley nevével fémjelzett Lord of the Dance.

Az alapító 1996-ban kezdte el dobpergést is lehagyó sebességű sztepptáncával meghódítani a világot, s ezzel a programmal járja a földgolyóbist ma is. Az 1980-as években indult el a július 16-án 52. életévét beöltő amerikai sztár karrierje, aki szülei második gyermekeként jött a világra. Öten voltak testvérek. Mint kivándorolt ír család, mindenki őrizte a hagyományt.

Michael Flatley  fuvolázni tanult és rögvest fuvolaversenyt nyert, bokszolni tanult, bokszversenyt nyert – hát természetes volt, hogy nagymamája, az ír sztepptánc-bajnoknő unokájaként az ír tánc világbajnokságon is első lett, mindössze 17 évvel a háta mögött...

Mivel négy esztendősen már ropta a furcsa, jégeső-kopogású lépéseket, nem csoda, ha ebből kívánt megélni később is. Táncolt egy híres ír együttessel, majd a legnagyobb sikerét a 1996-os Eurovíziós dalfesztiválon való fellépte jelentette. Öt percig hullott csak rá a fény, mert a szünetet töltötte ki a Riverdance-re keresztelt produkciójával, de ez elég is volt a berobbanáshoz. És hogy nem üstökösként hullott le némi fénycsóva után a semmibe, mutatja, hogy 14 év után is őrjöng érte a világ.


http://www.lordofthedance.com/#/home/frontpage/ E hivatalos oldalán követni lehet mostani turnéját, ami azért napi két előadással nem semmi – pestiesen szólván... 2006-ban le kellett mondania tervezett műsorfolyamát, mert szívproblémái voltak. Ezért nem mozoghatott, el is hízott. Már szinte temették a szakmában, de meggyógyult; egy évre rá fia született – akinek valószínűleg már mutogatja a pattogós koreográfia alapjait – és vezetőként most megint a színpadon éli ki álmait.

Se a szombati délutáni, se más előadáson egy fia Flatleyt se láthatunk ezentúl, mert kora miatt már nem robog végig TGV-expresszként a deszkákon. A műsorajánló írja, hogy 400 alkalommal a címszerepet is maga Flatley táncolta 1998 júniusáig. Egyébként több egyéni kategóriában is bekerült a Guinness Book Of World Records-ba, mint a „legjobban fizetett táncos”, a „legmagasabb összegre biztosított lábak” (40 millió dollár), vagy „a világ leggyorsabb lába” (35 „tap” – azaz talajhoz érintés – másodpercenként). Ezt látni itt:



A címben azért fogalmaztam instantnak a produkciót, mert szerintem a videón látható előadáshoz képest feleannyi táncos, mínusz ő adta elő a showt. Természetesen ez is igen nagyszabású és elbűvölő volt, csak hát azért – egy picit reménykedve – mégis vártuk volna a Főnököt... (amikor először volt itt Budapesten, a múlt században, a Népstadionban, ő is fellépett.) És most itt, a SYMA-ban sem egymás felett, emeleteken ropták a gondosan kiválasztott ifjak.

Közülük mindegyik csakis többfordulós válogató után kerülhet a szigorúan felügyelt csapatba, átlagéletkoruk 22 év. Most 50 táncossal járt itt. Ők egytől egyig ír sztepptáncbajnokok, mint hajdan maga az alapító is volt. A Nők Lapja közölt riportot két szólótáncosnőjével; az egyik, a Kis Jó Szellemként aranyruhában ugráló Katie Pomfret – Chipsnek becézik – elmesélte a szerzőnek, hogy kemény vándorcirkuszos életük van. Napi kétszer két óra táncika ezekkel a félelmetesen akrobatikus, különleges lépésekkel nagyon megerőltető lehet, elhiszem (egy időben minden szalagavató – a fiaméké is – ír táncba torkollott kis hazánkban ugyancsak, millió iskola van erre, többek között Alföldi Róbert sógoráé is). Ahogy mesélte a lányka, „visszafogottan buliznak” műsor után, mert a testük érzékeny precíziós munkaeszközük, azt nem lehet kizsákmányolni.

Gyönyörű nőket verbuváltak össze a csapatba – Chips inkább aranyosan gyerekfigura itt a kis fuvolájával, amitől életre kel a mező, a világ – formásak és robbanékonyak. Van köztük szőke – az egyik szólótáncosnő (sajna nem vettem meg az ír srácok által lelkesen árult műsorfüzetet, máshol meg nem találom a neveket) tiszta Paris Hilton-klón, de ő a henye celebbel ellentétben, vérverejtékes munkát végez – egyetlen vörös hajú és sok barna. Alacsony, dundus, svéd karakterű nyúlánk, formás, fekete fürtös végzet asszonya – mind megtalálható köztük.

Utóbbi volt a piros ruhásan csábító nőstényördög, a másik szólótáncos.

Hogy a férfiak ne maradjanak le semmi jóról, merész bikinishow is pörgött a színes világítással, kelta motívumokkal felspécizett de az eredeti műsor vár-barlangszerű díszletét természetesen nélkülöző SYMA-színpadon. A változatosságra nem lehetett panasza a drága jegyeket megvásárlóknak: 600 jelmez villogott – néha a hajdani lambada-őrület neonszíneiben, néha fenséges, kék bársony anyagból szabva, többször is reppenő virágszirmokat idéző muszlinból, vagy csupa flitteres alig szoknyácskából összeállítva. A dübörgő, egyenrugóra mozgó férfiakon is harsány darabok vagy csillogó feketék feszültek.



A szokásos táncos-kímélő betétek alatt most nem két bombanő – mint régebben –, hanem egy fiatal srác és egy tényleg nagyon formás asszonyka hegedülte végig a ropnivaló dallamokat, ide-odazsizsegve a színpadon. A szokásos kelta búbánatot megjelenítő, szívünkbe oltó Zöld Asszony is színre lépett, egy szép, barna, elegáns hölgy személyében – kicsit Csézyt idéző arccal és stílusban, hanggal. Volt száma, amit szerintem ősi nyelvükön, gaelul énekelt. A sztori egyszerű, de hatásos, ahogy fentebb utaltam rá: a picike csillogó tündértől a gonoszság – alacsony de annál erőszakosabb – képviselője alantasaival együtt elragadja a varázsfuvolát, sőt a fehéringes Jófiút is tömlöcbe vetteti.(ez volt hajdan Flatley szerepe, rajta csillogott a Lord  öve, amiért a rossz törpicsek annyit kavart). De persze a rútságnak, szemétségnek az ír mitológiában is csak pirruszi győzelem adatik – a Jó erői a végén fergeteges páros lépésharcban lebirkózzák az álságot.

A fehéringes – messziről picit a szép tulipános Fanfant játszó Gérard Philippre emlékeztető – vezető táncosuk mindenre alkalmas, még fuvolajavításra is, és ezzel a tettével újra rendes kerékvágásba löki a földet... Megszólalhat megint az aranymanócska játszotta dallam, ettől újra kikelnek a színes virágok – pörgő-forgó lányok – a Rosszak taposásától gyötrött földből, megint éled a szerelem, az öröm, a boldogság, tárárádáám. Szép, egyszerű, tiszta mese fáklyás felvonulással,  ilyen-olyan durrogó görögtűzzel, aranyporral – ahogy az dukál a felnőttek kétórás elbűvöléséhez...

Sokszor tapsoltattak minket, de sokszor maguktól ütődtek össze perzselő ritmusukra a tenyerek, volt persze újrázás a végén – svájci óra-szerű együttmozgásuk csodáját sokszor megmutatva – sok boldog mosollyal, amit a két profi kivetítő hűségesen mutatott. Külön jó, hogy az előadáson élvezhető hihetetlenül bonyolult lépéskombinációkkal együtt. A vasalt balettcipő-szteppcipő félékben mindegyik fiú-lány brillírozott, bármelyikük lábát is vette a kamera hosszasan, szinte tanítva a mozgásukat. De a nők gyakran puha mokkasszinokban, végig lábujjhegyen táncoltak és félelmetes rugalmassággal, hatalmasakat ugrottak, szinte helyből. Mindenképp erőt kívánó feladat ezt a koreográfiát végigcsinálni, sőt, ilyen üdén mosolyogva előadni, de tényleg nem műmájer virult rajtuk, hanem a szépség teremtésének öröme és alázata.

Szász Judit

 

 

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
élet 2010-05-12 15:12 | Válasz erre | #1
Pazar lehetett..!

Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Alexandre Dumas egyik leghíresebb regénye A három testőr. A regényben címe ellenére mégis négy testőr szerepel: Athos, Porthos, Aramis és D'Artagnan. Egy olvasó meg is írta Dumas-nak, hogy a regény címében tévedett, mire az író így válaszolt:
 
Victor Hugo a nagy francia író egyszer sürgős munka előtt állt. Mivel nem bízott eléggé abban, hogy végig kitart feladata mellett, félig levágta a szakállát és félig a haját, az ollót pedig kidobta az ablakon.
Aforizmák
„ Harmincig hevít a nő; aztán a bor; aztán a kemence sem."
Móra Ferenc
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ