Búcsú az Io sono-tól
Dátum: 2011. november 16., szerda, 17:22
A KET társulata egyelőre elbúcsúzik saját kreatúrájától, az Io Sono című előadástól. Az ’első kiadás’ három előadását 2011 januárjában követte a 2.0 verzió, amelyet most pénteken, november 18-án épp tizedik alkalommal játsszanak a Bethlen téren fél 8-tól.

Ez egyben az utolsó alkalom is, hiszen legközelebb – 2012 tavaszán – már egy újabb variációval, újabb energiákkal feltöltődve lépnek a közönség elé. De most még várunk mindenkit: aki látta már, és aki még szeretné bepótolni.

„Minden szóló annyit ér, amennyit a táncos önmagából ad. Jelen esetben nem csak előadóként, hanem koreográfusként. Ki mennyire tud önmagába hatolni, képes-e mélyre ásni, le tudja-e fejteni magáról a tanult, rögzült mozdulatokat. Ha igen, nyert ügye van...” (Králl Csaba, Revizor)

A meghívott alkotók, „külsős” koreográfusok által jegyzett bemutatók sorában a Közép-Európa Táncszínház 2010-ben olyan előadással állt közönség elé, amely „belső” energiáira: saját táncosainak kreativitására épített. Így született meg az IO SONO - én vagyok - mely lelkes fogadtatásban részesült.  A sikeren felbuzdulva a program folytatása mellett döntöttek. A társulat táncművészei önállóan, de egymást inspirálva, műhelymunkák során kísérleteznek, hogy önmagukról valljanak, önmagukból mutassanak minél többet a közönségnek. Keresnek, kutatnak, improvizálnak, alkotnak...  játszanak.

 

Az Io Sono 2.0 a sorozat második  állomása, 2012 tavaszán jön a 3.0.

Alkotók, előadók: Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Molnár Zita, Palcsó Nóra, Eller Gusztáv, Katonka Zoltán, Mádi László,

Zenei szerkesztő: Mádi László

Fény: Katonka Zoltán

Fotó: Kenyeres Csilla

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Salamon Béla mikor megkapta az Érdemes művész díjat, találkozott Dobozi Imre Kossuth-díjas íróval aki igy üdvözölte:
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„Ne azt várjuk, hogy a művészet váljon a mi számunkra hozzáférhetővé, hanem mi nyíljunk meg a művészet számára."
Werner Hofman
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ