Ezt a leírást jól kiegészíti Albert Czerwinski 1878-as német nyelvű kiadásának felirata:

„A XVI. század táncai és a régi francia tánciskola a Menüett bevezetése előtt.”

Czerwinski a művet igen nagyra értékeli és kultúrtörténeti ritkaságnak nevezi. Valóban, az 500 éves remekmű nagyon kedves, friss és élő, nélkülözhetetlen a tánc tanításában. A könyv a szerző és Capriol nevű tanítványa közötti párbeszédére épül, melynek témája nem kizárólag a XVI. század francia táncainak ismertetése, hanem kiterjed a tánc hasznosságára, társadalmi szerepére, a kor szokásainak ismertetésére, és számos történeti példára is hivatkozik. Ismerteti a harci táncot, a különböző hangszereket, sokat foglalkozik a zeneszerszámokkal, a dobbal, síppal és számos gyakorlati tanácsot is ad kezelésükhöz. Részletesen ír azokról a táncokról, melyeket már nem járnak, mint a Pavane, a Basse dance, a Branle, és a Courante. Ezután pedig hosszasan foglalkozik a kor fő táncával, a Gaillarde-dal. Az említetteken kívül nem marad ki a műből a Volta, a Gavotte, a Mór tánc, a Kanári tánc, egy jelmezes tánc, a Bouffons, mely a vívás alapmozdulatait mutatja be (ezt a TV-ben is láthattuk néhány éve a Pécsi Balett előadásában). Leírja és ábrákkal illusztrálja e táncok legfontosabb lépéseit.

Az ábrák nemcsak a szöveg jobb megértését segítik, hanem nagyon kellemes, egészséges hangulatot is sugároznak és a táncok leírása igazán élvezetes olvasnivalót jelent. Nagy találmánya Arbeau-nak a függőlegesen nyomtatott vonalrendszer, amely megengedi, hogy a hangjegy mellett ábrázolni lehessen a megfelelő mozdulatot. Azzal, hogy a zenét és a tánclépéseket egymás mellett ábrázolja, megadja az egyes mozdulatok időbeliségét is.

Ez a módszer egyedülálló a tánctörténetben, és így a régi táncok rekonstrukcióját rendkívül megkönnyíti.

Reprint kiadás: Olms Kiadó – Hildesheim, New York, 1980
Fordította: Markovits Pál, 1992
Kiadás magyar nyelven: Bogárd és Vidéke Kiadó, 2006 június