A malájok őshazájának tekinthető Kelet-Szumátrából érkező néptánccsoport Varázslatos Riau címmel mutatja be egyedülálló és látványos műsorát, amely a dél-kelet ázsiai szigetvilág tradicionális tánc- és zenevilágából ad ízelítőt - mondta Wahyu Wibowo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa csütörtökön Nyíregyházán sajtótájékoztatón.

Az együttes június 17-én a budapesti Hagyományok Házában, 20-án a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, majd 21-én a békéscsabai Jókai Mór Színházban lép közönség elé. Az előadások előtt kísérő rendezvényeként mindhárom városban rendeznek egy kiállítást, amely a színes indonéz kézművességet mutatja be, valamint a riaui szigetvilág idegenforgalmi nevezetességeit ismerteti. A követtanácsos tájékoztatása szerint riaui malájok Indonézia alapító népei közé tartoznak. Ősi lakóhelyükre a tánc a 14. században érkezett Jemenből a muzulmán utazók révén. Az úgynevezett zapin tánc eredetileg vallási tanításokat közvetített, de az évszázadok során megváltozott, napjainkban inkább a szórakoztatást szolgálja. A zapin tánc az alapmozdulatok és a zenei stílusjegyek egy részét megtartotta, változatait inkább a közösség életvitele formálta az évszázadok során. Egyik fajtája, a tenglu nevű variáns például egy halászfaluból ered, éles, esetlegesnek tűnő mozdulatokkal a tenger hullámain táncoló hajókban dolgozó halászok mozgását jeleníti meg. Egy másik variánsa, a lenga a földműves munka mozdulatait adja vissza. Egykor csak férfiak járták a zapin táncot, ma már gyakoriak a női fellépők és a vallási dimenzió is háttérbe szorult. A tánchoz a zenét hagyományosan tíztagú zenekar szolgáltatja, közel-keleti hangszereket is használnak, így rebana dobot vagy gambust, azaz arab lantot, de egyes európai hangszereken szintén játszanak, például hegedűn, gitáron vagy tangóharmonikán. Az együttes magyarországi fellépésein bemutatja a híres dangkungot, a maláj népi táncot is, amely a 17. században keletkezett Riau egyik halásztelepülésén. A táncot kísérő zenében szerepet kap egy dob és egy gong, e két hangszer hangjaiból, a dangból és a kungból ered a tánc neve. Ezt a táncfélét egyébként a halászközösségek kizárólag fontos ünnepeiken adják elő, például esküvőn. A táncot megelőzi egy szertartás, amivel a szellemek kedvében járnak, és a buka tanah, a Föld megnyitása nevű rítust láthatják az indonéz tánccsoport bemutatásában a budapesti, nyíregyházi és békéscsabai nézők is. A Riauból érkező táncosok Magyarország után az osztrák fővárosban, Bécsben lépnek fel.

(MTI)