Péntek esti bemutatója kapcsán a magyar koreográfus a Le Figaro című párizsi napilapnak elmondta: egy olyan országban született Kelet és Nyugat határán, amely ma már nem létezik. A Vajdaság számára a senki földje az egykori Jugoszláviában Magyarország és Szerbia között a Duna-partján. Előadásainak kiindulópontja, a "ki is vagyok én?" kérdés alapja mindig egy darab föld, amely a gyökereket idézi, és a folyó, amely a folytonos mozgásra utal.

Péntek este az avignoni Pápák Palotájának díszudvarán Asobu (Játék) címmel mutatja be Nagy József Henri Michaux francia író Japánban tett utazásairól szóló írásai által ihletett első szabadtéri táncszínházát francia-magyar csapatával, az Orléans-i Koreográfiai Központ művészeivel, valamint japán buto táncosokkal. Az előadás zenéjét Vladimir Taraszov orosz zeneszerző, Nagy állandó munkatársa szerezte, a négytagú élő zenekarban több magyar zenész is helyet foglal.

A vajdasági művész másik bemutatója egy kétszemélyes improvizációs előadás lesz július 16-án Miquel Barceló spanyol képzőművésszel. Az agyaggal dolgozó szobrász peformance-ában Nagy József maga is a mű anyagává válik, szó szerint belépve az agyagtablóba. Az újfajta forma megalkotásával Nagy célja megmutatni, hogy az előadóművész hogyan dolgozik saját gesztusán és azt hogyan irányítja.

A táncszínházi alkotó fotóművészként is bemutatkozik Avignonban. Fekete-fehér képeiből az avignoni Művészeti Iskolában nyílik pénteken tárlat, személyes életéről és művészeti pályafutásának videofelvételeiből összeállított kiállítás pedig az avignoni fesztivál alapítójáról elnevezett Jean Vilar Emlékházban látható.

Az utolsó tájkép című tavaly bemutatott eladást kiegészítve az ARTE francia-német kulturális televízió megbízásából Nagy József szülőföldjén, Kanizsán és környékén forgatta önmagáról és gyökereiről szóló portréfilmjét, amelyet az ARTE július 8-án 22.30-kor vetít, a fesztiválközönség pedig többször is láthat.

Nagy József meghívására Hollan Sándor Párizsban élő magyar festőművész a fa motívumáról szóló alkotásait mutatja be Avignonban.

A vajdasági táncos művészetére ható, s a szerinte a színház világát radikális módon megújító rendezőket hívott meg az idei avignoni fesztiválra: többek között a Párizsban alkotó angol Peter Brookot és az orosz Anatolij Vasziljevet, a franciák közül pedig Francois Verret-t és Eric Lascarade-ot.

A Le Point című hetilap szerint Nagy József nem provokátor, hanem olyan varázsló, aki kiábrándulni is mer. A Le Nouvel Observateur című újság az egyik legszabadabb művészként írja le a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd eleinte pantomimmal foglalkozó táncost. A L'Express című hetilap szerint pedig Nagy József gyermekkori emlékeiből ihletett, felhőkben élő alkotó.

(MTI-Panoráma - Venczel Katalin, Párizs)