A viharos idõjárás ellenére a vajdasági koreográfus-táncos vezette Orléans-i Országos Koreográfiai Központ táncosai úgy döntöttek, hogy elkezdik az Henri Michaux (1899-1984) francia írónak emléket állító szabadtéri táncszínházi elõadásukat, nem utolsó sorban tekintettel a telt házra. A másfél órás táncprodukció elsõ perceiben villámlás és dörgés kíséretében leszakadt az ég, de a nézõk nem mozdultak helyükrõl, s a végig zuhogó esõben a legnagyobb figyelemmel követték a július 6. és 27. között megrendezésre kerülõ 60. Avignoni Fesztivál francia és japán közreműködõkkel létrehozott magyar díszelõadását.

Szelevényi Ákos és Mezei Szilárd magyar népzenei elemekkel ötvözött, élõ free jazz zenéjére - egy betakart szemű, ember nagyságú bábu elõtt -, a palota több száz éves falán a délvidék magyar tájak kivetítésével induló és a Tisza képével záruló táncelõadás Nagy József több, mint húsz éve tartó franciaországi karrierjének egyik legnagyobb sikerű és Franciaországban legnagyobb visszhangot kapó produkciója.

A 16 magyar - köztük maga a koreográfus -, francia és a no színházi hagyományokkal rendelkezõ japán táncossal elõadott asszociatív táncszínházi elõadás a születés és a halál motívumain keresztül egyszerre idézi meg a délszláv háborúk sújtotta Vajdaságot és Henri Michaux festõi és költõi világát. A táncosok testei fény és árnyjátékokkal válnak kalligrafikus pacákká, míg Bicskei István színész az írói kitalált nyelvezetét idézi.

Az elõadás végén állva bravózó és távozni nem akaró 2300 fõs közönséget végül Nagy József maga kérte meg, hogy adja át helyét az elõzõ este a vihar miatt elmaradt elõadás nézõinek, akiknek a társulat éjjel fél 1-kor még egyszer bemutatta az Asobut.

Nagy József - aki a legrangosabb nyári színházi fesztivál idei művészeti igazgatója és díszvendége -, elmondta: korábban soha nem tapasztalt energiát kaptak a táncosok a kitartó közönségtõl, így tudták elfelejteni, hogy zuhog és így tudták végigjátszani az elõadást a csúszós színpadon.

Az Asobu Avignon után októberben Párizsban kerül bemutatásra, majd franciaországi és japán turnéra indul, s egy év múlva a athéni Akropoliszon is elõadják. A vajdasági koreográfus sajnálja, hogy Magyarországról szinte teljes érdektelenséget tapasztal, miközben az idei fesztiválon számos magyar eseményre kerül sor. Ennek okát abban látja, hogy nem a budapesti művészi közegbõl indult, ahol a mai napig nagy szomorúságára kívülállónak tekintik.

A debreceni Csokonai Színház szeptember 18-22-ig tartó fesztivál keretében ünnepli Nagy József koreográfus pályafutásának huszadik évfordulóját. Magyarkanizsa szülötte ugyanis 1986-ban hozta létre Franciaországban a Jel Színházat, melynek elsõ eladásával, a Pekingi kacsával robbant be a francia kulturális életbe, és rövid idõ alatt nemzetközi hírû koreográfussá vált. Csányi János, a debreceni színház új igazgatója a Naggyal való szellemi rokonság hangsúlyozására tartotta fontosnak, hogy az új vezetés a budapesti Francia Intézet és a debreceni Alliance Francaise támogatásával ezen fesztivál keretében mutatkozzon be a közönségnek - mondta Avignonban Rideg Zsófia, a Jel Fesztivál szervezõje.

Nagy József műveinek egyik legfõbb ihletõ forrása Tolnai Ottó költészete, akinek verseibõl Valérie Dréville francia színésznõ olvasott fel nagy sikerrel a 60. Avignoni Fesztiválon. A vajdasági költõ elmondta: még soha nem hallotta verseit sem magyarul, sem más nyelven ilyen kifejezõen elõadni, bár õ maga a francia fordításokat nem érti.

(MTI-Panoráma - Venczel Katalin, Avignon)