Itt valaki ketten van
Dátum: 2006. november 15., szerda, 12:25
Pillangó a szájban. Színes lepkék a nyakkendő ráncaiban és egy holttest körvonala a fekete padlón. Itt valaki ketten van. Rácsodálkozás. Ki ő? Monsieur Zero. Egyszerre lírai és groteszk, fekete-fehér tánc-bűvész-trükk Alexandre Castres előadásában november 17-én 20-órakor a Trafóban.
Alexandre Castres (F): Monsieur Zero, Famous When Dead
A francia Alexandre Castres, aki korábban a Pina Bausch vezette Wuppertali Tánchszínház tagja volt, most saját koreográfiájával mutatkozik be a Temps d’Image – Eljött a képek ideje nemzetközi fesztivál számos helyszínén. Szólójában Castres egy általa megteremtett különös figura, Mr. Zero bőrébe bújik, felidézi a fekete-fehér filmek hangulatát, hogy egyfajta párbeszédbe lépjen magával a halállal, pontosabban saját halálával, vagy annak tükörképével.
A feladat, ami Castres-ra/Mr. Zerora (és egyszer majd mindannyiunkra) vár nem könnyű: szembe kell néznünk az elmúlással, az elkerülhetetlennel, el kell fogadnunk az elfogadhatatlant, meg kell értenünk, mi történik velünk. Castres ezt a felismerésekkel teli, különös utat próbálja végigjárni, s ehhez különböző műfajokat használ: a táncot, a filmet/videót, a színházat, valamint kivételes érzékenységgel vegyíti a különböző hangulatokat a lírai lágyságtól a drámai pillanatokon át a humorig.
A francia Alexandre Castres, aki korábban a Pina Bausch vezette Wuppertali Tánchszínház tagja volt, most saját koreográfiájával mutatkozik be a Temps d’Image – Eljött a képek ideje nemzetközi fesztivál számos helyszínén. Szólójában Castres egy általa megteremtett különös figura, Mr. Zero bőrébe bújik, felidézi a fekete-fehér filmek hangulatát, hogy egyfajta párbeszédbe lépjen magával a halállal, pontosabban saját halálával, vagy annak tükörképével.
A feladat, ami Castres-ra/Mr. Zerora (és egyszer majd mindannyiunkra) vár nem könnyű: szembe kell néznünk az elmúlással, az elkerülhetetlennel, el kell fogadnunk az elfogadhatatlant, meg kell értenünk, mi történik velünk. Castres ezt a felismerésekkel teli, különös utat próbálja végigjárni, s ehhez különböző műfajokat használ: a táncot, a filmet/videót, a színházat, valamint kivételes érzékenységgel vegyíti a különböző hangulatokat a lírai lágyságtól a drámai pillanatokon át a humorig.
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
