George Bernard Shaw szerint soha, senki nem fog a Learnél jobb tragédiát írni. A rendező, koreográfus Juronics Tamás pedig úgy látja, Shakespeare művei abszolút kortalanok, sokkal inkább az emberi kapcsolatokról szólnak, mintsem az adott történelmi időszakról.

A Lear, bár címében "király", mégsem sorolható a klasszikus királydrámák közé. Sokkal inkább önfelszámoló családi tragédia. Nekünk szól, szülőknek, gyerekeknek, hogy magunkra ismerjünk: az apák rosszul szeretik gyermekeiket, aztán hatalmasat csalódnak bennük, tombolnak, átkozódnak, pedig ők a hibásak. Lear fatális tévedése nem abban rejlik, hogy birodalmát idejekorán osztja fel, hogy elvéti a pillanatot - hanem, hogy azt reméli: vagyona és befolyása nélkül is fogják szeretni. Ez a felismerés pedig még tébolyítóbb egy ereje teljében lévő ember számára, mint annak, aki agg korba lép - szólt a történet hátteréről a rendező, koreográfus.

Az eseményeket mozgató lelki folyamatok bemutatását erősíti az is, hogy az udvari bolond helyett a király feleségének szelleme - Letizia Melchiorre - lesz a Csettényi Vencel alakította Lear ellenpontja. Gloster gróf szerepében Pataki Andrást, a társulat igazgatóját láthatja majd a közönség.

A színpadképet Lear lelki viharainak kivetülése határozza meg, a kopár, kietlen angol vidék a teret uraló sziklaként jelenik majd meg a nézők előtt. A zenét és a jelmezeket a modern és a historikus elemek kettőssége jellemzi majd: Bianca Imelda Jeremias megálmodta mai szabású ruhákon feltűnnek a korra jellemző kiegészítők, ahogy a Dobri Dániellel szerkesztett zenében is megfér egymás mellett a lantmuzsika és az elektronikus hangzás.

A Lear premierjét április 28-án tartják a Szegedi Nemzeti Színház Nagyszínházában. A fővárosi közönség először a Budapesti Táncfesztivál kiemelt előadásaként május 6-án láthatja a darabot a Nemzeti Táncszínházban.

(MTI)