Csehov-adaptációt mutatnak be a Nemzeti Táncszínházban októberben
Dátum: 2025. szeptember 23., kedd, 7:58

Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című művének táncszínházi adaptációját mutatják be a Nemzeti Táncszínházban október 21-én a Feledi Project produkciójában, a Sárik Péter Trió és Kulka János közreműködésével.

Feledi János legújabb munkájának különlegessége, hogy a zenét Sárik Péter komponálta, aki a bemutatón saját triójával élőben kíséri a táncművészek játékát - olvasható a szervezők keddi közleményében.

Mint írták, az előadás további különlegessége, hogy Kulka János Kossuth-díjas színművész közreműködésével valósul meg, akinek "színészi jelenléte új dimenziót nyit Csehov drámájának világában, hidat teremtve a színház és a tánc között".

A közlemény szerint a Feledi Project előadása Csehov drámáját nem pusztán újraértelmezi, hanem "mélyen emberi és mai üzenetét a mozdulat, a zene és a színház szintézisében tárja a közönség elé".

A Cseresznyéskert története a múlt elengedéséről, az elmúlásról és az újrakezdés lehetőségeiről szól, amely a kortárs tánc nyelvén, a zene improvizatív erejével és egy nagy formátumú színművész hiteles jelenlétével válik átélhetővé - tették hozzá.

Csehov világa egyszerre tragikus és groteszk, a Feledi Project alkotói számára kihívás és egyben inspiráció, hogy mindezt a tánc erejével, Sárik Péter zenéjével és Kulka János művészetével együtt hozzák közel a nézőkhöz - áll a közleményben.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Goethe még diák korában gyakran sétált a város határain kívül is. Egyszer egy keskeny ösvényen járt éppen, amikor a vele éppen rossz viszonyban álló diáktársa jött szembe.
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ A szorgalom a közepes tehetség legnagyobb segítője."
Seneca
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ