A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szikszón született. Hetedikes korában került közelebb a tánchoz, s végül a gépészeti tanulmányok és a táncművészet közül az utóbbit választotta. Nívódíjjal végzett 1975-ben az Állami Balettintézet legelső néptáncosztályában, tanára volt Timár Sándor és Györgyfalvay Katalin. Ezt követően a Magyar Állami Népi Együttesben Timár Sándor asszisztense, az együttes szólistája, 1983-ig a tánckar vezetője volt, 1991-ig a szegedi egyetem Bálint Sándor Táncegyüttese és a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője volt, idővel már önálló koreográfusként egész estés színpadi táncműveket készített. 1985-ben diplomát szerzett az egri Tanárképző Főiskola (ma Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) pedagógia-népművelés, később a Magyar Táncművészeti Főiskola (ma: Egyetem) koreográfus szakán.

1984 őszén táncostársaival megalapította a Kodály Kamara Táncegyüttest, amelynek művészeti vezetője lett. 1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője és igazgatója volt. Irányítása alatt az együttes művészi munkája a néptáncokat legautentikusabban reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, a táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő, táncszínházi produkciókra épült. A Budapest Táncegyüttes később beolvadt a Honvéd Együtteshez tartozó Honvéd Táncszínházba (2001-től Magyar Nemzeti Táncegyüttes), melynek 2007-től művészeti igazgatójaként dolgozott. 2012-ben átvette a Magyar Nemzeti Táncegyüttest és a Honvéd Férfikart magába foglaló Honvéd Együttes művészeti vezetését, 2018 óta az együttes ügyvezető igazgatója is.

Zsuráfszky Zoltán 1973-tól folytatott néprajzi gyűjtéseket Magyarországon, Erdélyben, Lengyelországban. Foglalkozott román, szlovák, délszláv, gorál (lengyel-szlovák határvidéken élő hegyi népcsoport) és cigány folklórral, gyűjtéseinek anyagát az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének archívuma őrzi. A táncgyűjtés vezetőjeként 1997 és 2001 között részt vett a nagyszabású, Utolsó Óra elnevezésű magyar népzene- és néptánc-gyűjtési programban. 1980-tól tanított az Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban és Japánban. 2010-ben a tánc világnapjára írt magyarországi üzenetében így fogalmazott: "Számomra a magyar és a Kárpát-medencei népek tánchagyományának tovább éltetése, művészi rangjának megőrzése... a legfontosabb feladat, s mint magyar táncművész és koreográfus személyes felelősséget érzek, hogy néptáncművészetünk.méltó megbecsülést nyerjen itthon és külföldön egyaránt."

Koreográfusként eredeti néptáncanyagból építkezik, a hagyományt sosem megmásíthatatlan örökségként, hanem újra és újra megszólaltatható, eleven nyelvként kezeli. Az általa vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes hazánk egyik legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, amelynek repertoárja a nagyformátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a rockoperáktól a népi hagyományokon alapuló mesedarabokig terjed. Zsuráfszky Zoltán, vagy ahogy szűkebb körben nevezik, Zsura valamennyi produkciójának közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága, az autentikus folklór tisztelete, a színpadi látásmód ereje és a drámai érzékenység találkozik bennük.

Több színházi produkció (a Budapesti Kamaraszínházban, a Magyar Színházban, az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Katona József Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban) és táncfilm (Egy mondat a szerelemről, Benyovszky, Magyar menyegző) főkoreográfusa. Több egész estét betöltő táncszínházi produkció, mint a Keleti Táncvihar, Millenniumi Sokadalom, Duna Rapszódia, Egri csillagok, jubileumi István, a király, komolyzenei mű (Makrokozmosz, Metamorfózisok táncköltemények, Carmina Burana, Testamentom) rendező-koreográfusa. Kiemelkedő munkái az Ősz az idő, Betyárok, Csipkerózsika, Gypsy Spirit, Dracula, Boldog emberek, Tündérmese, még Egy mondat, Monarchia, Ballada, A Tenkes kapitánya.

Művészi pályafutását számos kitüntetéssel ismerték el, 1993-ban Harangozó Gyula-díjat, 2002-ben érdemes művész, 2010-ben kiváló művész címet kapott. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes kimagasló művészi munkássága, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként. 2021-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjává választották. 2022-ben elnyerte A Nemzet Művésze díjat, 2025-ben címzetes egyetemi tanárnak nevezték ki, idén vehette át a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját.

2016-ban interjúkötet jelent meg Férfitánc - Portré Zsuráfszky Zoltánról címmel, 2019-ben az MMA portréfilmet készített róla. Felesége és állandó alkotótára, Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, érdemes művész, fia, ifj. Zsuráfszky Zoltán Harangozó Gyula-díjas és Junior Prima Díjas táncművész, koreográfus.

Zsuráfszky Zoltánt hetvenedik születésnapján ünnepi gálaműsorral köszönti a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Művészetek Palotájában, a Fesztivál Színházban.

(MTI)