Személyes idő
Dátum: 2007. április 11., szerda, 17:06
Április 17-én kedden 19-órakor lesz – a Közép-Európa Táncszínház és a Nemzeti Táncszínház közös produkciójában – a GK-Impersonators – not just dance company kilencvenkilencperc című produkciója a Nemzeti Táncszínház Nagyszínpadán.
„ Más helyen, más időben, másik történet szereplői lettünk volna.” (Ágens)
A darab inspirátora: FRANCIS BACON
A kilencvenkilencperc gondolatisága, a baconi látványvilág és a Sacre-zene így együtt maga a XXI. századi nagy barokk örvénylés. Ha a néző nem töri a fejét a komplex üzenet dekódolásán, csak engedi hatni magára az előadást, székébe ragadva, leesett állal élvezi végig az igen látványos első harminchárom percet.”
(Kutszegi Csaba: Másfél óra extenzív intenzitás, Színház)
„Fantasztikus a módszer, amellyel Gergye Krisztián már sokadjára kelti életre egy általa kiválasztott festő életművét szőröstül-bőröstül a színpadon. Egon Schiele és Hieronymus Bosch után most Francis Baconét. Magába szívja, átszűri önmagán és létrehoz valami olyat, ami sokkal több, mint egy festő műveinek élőkép-szerű megjelenítése. A táncosok kitekert pózaikkal, görcsökbe ránduló testükkel, visszafeszített láb és kézfejükkel, vicsorgó, némán visító arckifejezésükkel, tátott szájukkal olyan amorf külsejű lényekké válnak, melyek legalább annyira baconiek, mint Gergye Krisztián-iak.”
(Maul Ágnes: Lenyúzott pátosz, Prae.hu)
„Gergye tizenhárom szereplős, haragos-fojtogató danse macabre-ja megeleveníti Bacon "kameraecsettel", fényképek után festett, ösztönre ható, klausztrofobikus állóképeit. Túl a pazar látványvilágon, szcenikai bravúron: a vigasztalan alkotás ámulatba ejtő, tiszteletet parancsoló intellektuális teljesítmény.”
(Horeczky Krisztina: Sebek, Népszabadság)
Szerepek:
Johanna Nőpápa / Szfinx / Oidipusz /
Hímek és Nőstények, Áldozók és Áldozatok, Bábok és Bábosok
Szereplők:
Ágens, Blaskó Borbála, Bora Gábor, Gergye Krisztián, Gresó Nikoletta, Hargitai Mariann, Katonka Zoltán, Kulcsár Vajda Enikő, Négyesi Móni, Palcsó Nóra, Tárnok Mariann, Virág Melinda
Zene: Sztravinszkij / Sosztakovics
Elhangzó szövegek szerzői: Ágens, Jung, Maniutiu, Nietzsche, Szophoklész, Dethlefsen, Grotowski, GK
Szövegmontázs: Ágens, Miklós Melánia, GK
Jelmez: Béres Móni
Maszk: Preisinger Éva
Báb: Tárnok Mariann
Fény: Fogarasi Zoltán
Smink - testfestés: Juhász Edit, Károlyi Balázs
A rendező munkatársai: Miklós Melánia, Tárnok Mariann
Produkciós asszisztens: Trifonov Dóra
Koreográfus asszisztens: Fodor Katalin
Rendező/koreográfus/látvány: Gergye Krisztián
A darab a személyes időből kiindulva törekszik a kollektív tér vizsgálatára, és annak folyton változó nézőpontjából keresi a lehetőséget az önvizsgálatra. Az önálló entitás és a kollektív „rend” viszony-káoszát, vagy harmónia-kényszerét kutatja. Mindezen túl önvallomás, gyónás, saját Isten-képzetünk felismerésében, az azzal való tükörbe nézés konfrontációjában. (GK)
A darab inspirátora: FRANCIS BACON
A kilencvenkilencperc gondolatisága, a baconi látványvilág és a Sacre-zene így együtt maga a XXI. századi nagy barokk örvénylés. Ha a néző nem töri a fejét a komplex üzenet dekódolásán, csak engedi hatni magára az előadást, székébe ragadva, leesett állal élvezi végig az igen látványos első harminchárom percet.”
(Kutszegi Csaba: Másfél óra extenzív intenzitás, Színház)
„Fantasztikus a módszer, amellyel Gergye Krisztián már sokadjára kelti életre egy általa kiválasztott festő életművét szőröstül-bőröstül a színpadon. Egon Schiele és Hieronymus Bosch után most Francis Baconét. Magába szívja, átszűri önmagán és létrehoz valami olyat, ami sokkal több, mint egy festő műveinek élőkép-szerű megjelenítése. A táncosok kitekert pózaikkal, görcsökbe ránduló testükkel, visszafeszített láb és kézfejükkel, vicsorgó, némán visító arckifejezésükkel, tátott szájukkal olyan amorf külsejű lényekké válnak, melyek legalább annyira baconiek, mint Gergye Krisztián-iak.”
(Maul Ágnes: Lenyúzott pátosz, Prae.hu)
„Gergye tizenhárom szereplős, haragos-fojtogató danse macabre-ja megeleveníti Bacon "kameraecsettel", fényképek után festett, ösztönre ható, klausztrofobikus állóképeit. Túl a pazar látványvilágon, szcenikai bravúron: a vigasztalan alkotás ámulatba ejtő, tiszteletet parancsoló intellektuális teljesítmény.”
(Horeczky Krisztina: Sebek, Népszabadság)
Szerepek:
Johanna Nőpápa / Szfinx / Oidipusz /
Hímek és Nőstények, Áldozók és Áldozatok, Bábok és Bábosok
Szereplők:
Ágens, Blaskó Borbála, Bora Gábor, Gergye Krisztián, Gresó Nikoletta, Hargitai Mariann, Katonka Zoltán, Kulcsár Vajda Enikő, Négyesi Móni, Palcsó Nóra, Tárnok Mariann, Virág Melinda
Zene: Sztravinszkij / Sosztakovics
Elhangzó szövegek szerzői: Ágens, Jung, Maniutiu, Nietzsche, Szophoklész, Dethlefsen, Grotowski, GK
Szövegmontázs: Ágens, Miklós Melánia, GK
Jelmez: Béres Móni
Maszk: Preisinger Éva
Báb: Tárnok Mariann
Fény: Fogarasi Zoltán
Smink - testfestés: Juhász Edit, Károlyi Balázs
A rendező munkatársai: Miklós Melánia, Tárnok Mariann
Produkciós asszisztens: Trifonov Dóra
Koreográfus asszisztens: Fodor Katalin
Rendező/koreográfus/látvány: Gergye Krisztián
A darab a személyes időből kiindulva törekszik a kollektív tér vizsgálatára, és annak folyton változó nézőpontjából keresi a lehetőséget az önvizsgálatra. Az önálló entitás és a kollektív „rend” viszony-káoszát, vagy harmónia-kényszerét kutatja. Mindezen túl önvallomás, gyónás, saját Isten-képzetünk felismerésében, az azzal való tükörbe nézés konfrontációjában. (GK)
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
