A táncest nevét a második részben látható, metaforikus-szakrális balettelőadásról kapta. (Az első részben Bach és Telemann, valamint az Arvo Part zenéire készült koreográfiák kifinomult mozdulatokkal mesélik el az emberi lét isteni eredetét, a küzdelmeket és az ellentéteket.) Egerházi Attila, a Harangozó Gyula-díjas rendező-koreográfus, valamint a darab zeneszerzője és zenei közreműködője, Kathy Horváth Lajos és Lovász Irén, már egy összeszokott hármas. Korábbi rendezvények és performance-ok során több esetben is alkalmuk volt a közös kreatív munkára.
Egerházi Attila a Fellegajtókat saját szavaival „tánc-esszének” nevezi, ahol a zeneszerzők egymástól eltérő zenei világában rejlő „pikantéria” jelenti az izgalmat, s motiválta a rendezőt a darab elkészítésére. A hangzó anyag jelenti a kiindulópontot, s az ehhez társult szürrealisztikus gondolatok, képek és látomások összességéből alakul ki a mű végleges tartalma: a fellegajtók-átjárók, amelyek az égi és a földi lét közötti kapcsolatot jelentik. A földi élet végén vagy kinyílnak ezek az ajtók, vagy zárva maradnak...
A darab célja (sajátos zenei és táncnyelvi megfogalmazás révén) különleges színházi élményt nyújtani mind a táncot, mind a zenét kedvelők számára.
Garanciát jelentenek erre a Magyar Balettszínház Gödöllő fiatal, elhivatott táncosai, nagy múltú, elismert művészei, az együttes művészi vezetője, a produkció kiemelkedő szólótáncosa, és a Kossuth-díjas Popova Aleszja fellépése.(Művészetek Palotája – május 16., 30. és június 14.)
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
