Meghalt Maurice Béjart
Dátum: 2007. november 22., csütörtök, 12:31
November 22-én elhunyt Maurice Béjart francia balettművész, koreográfus, a kortárs balett kiemelkedő alakja és nagy újítója.

Maurice-Jean Berger néven született 1927. január 1-jén, Marseille-ben. Édesapja a filozófus, Gaston Berger volt, aki nem vette jó néven, hogy három fia közül a legidősebb a tánc mellett döntött.

Maurice tehetsége azonban annyira szembeötlő volt, hogy mindössze 14 évesen már Párizsban, az Opéra National színpadán táncolt. Tanulmányai befejeztével pedig Janine Charrat és Roland Petit társulatával járta az országot. Sikerei és tehetsége révén hamar meghívták Londonba, majd pedig Stockholmba is.

Első koreográfiáját éppen a svéd királyi városban állította színpadra, 1951-ben. Két évvel később Jean Laurent-nal megalapította első saját együttesét, a Ballet de l'Étoile-t, amelynek nevét később Ballet-Théatre de Paris de Maurice Béjart-ra változtatta. Az együttes által 1955-ben bemutatott Szimfónia egy emberi lélekért című darab, amelyet elektronikus zenére tervezett, nagy sikert aratott a szélesebb közönség és a kritikusok körében egyaránt.

A szimfónia a nemzetközi hírnevet is meghozta Béjart számára, 1960-ban Maurice Huisman meghívására Brüsszelbe ment dolgozni, ahol megalapította a Ballet du XX. Siecle együttest, amellyel világkörüli turnéra indult. Legnagyobb sikerei között olyan világhírű koreográfiák szerepeltek, mint a Jorge Donn nevével fémjelzett Bolero, vagy a Rómeó és Júlia.

Béjart 1970-ben a belga fővárosban iskolát is alapított, s a Mudra sok neves művészt adott a balett világának. Tanárként is legalább olyan sikeres volt, mint táncosként és koreográfusként. A pályán eltöltött hosszú évtizedek alatt olyan neves művészek kerültek ki a keze alól, mint Jorge Donn, Gil Roman, Julien Favreau, vagy éppen a Győri Balett alapítója, Markó Iván. A Mudra 1988-ig működött, az itt végzettek között pedig sokan - többek között Maguy Marin és Anne Teresa De Keersmaeker - gyarapították a kortárs balettművészet értékeit.

Az időközben iszlám hitre áttért Béjart a fekete kontinensen 1977-ben megalapította az École Mudra Afrique-ot is, amely 1985-ig működött. 1987-ben Svájcba, Lausanne-ba költözött, ahol létrehozta utolsó, de egyben legsikeresebb társulatát, a Béjart Ballet Lausanne-t.

A kortárs balett egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - mágusa rendkívüli hatással volt a balettművészetre, stílusa eklektikus, rengeteg irányzatból merített. Művészetében éppúgy megtalálhatók a misztikus, pátosszal teli elemek, mint a modern tánc részletei. Előszeretettel varázsolt a színpadra a klasszikus zene és a közelmúlt popzene sikereiből egy egészen különleges világot, így fordulhatott elő, hogy a Béjart Ballet előadásain egyszerre táncolnak a válogatott balettművészek Mozart és a Queen dallamaira.

Olyan felejthetetlen előadások fűződnek a nevéhez, mint a már említett Bolero, vagy az Orfeusz, a Tavaszünnep, a Don Juan, az Egy vándorlegény dalai, A tűzmadár és A menyegző. A budapesti Operaház balett-társulata 1973-ban mutatta be és majd' húsz évig játszotta A tűzmadár és az Ez lenne a halál? című koreográfiáit. Tokiótól Athénen át Párizsig és Berlinig számos színpadon kápráztatta el koreográfiájával a közönséget, s a Béjart Ballet legutóbbi darabja, a 2006-ban bemutatott Zarathustra is nagy sikert ért el.

49 évesen még ő is táncolt és haláláig nem pihent. Fekete ruhájában, vörös sállal a nyakában egyszerűen csak állt a táncosai között, és jelenlétével próbálta nekik közvetíteni a tánc elemi erejét. Ahogy ő fogalmazott: „Jó érzés színpadon lenni. Meleg van, a lámpák elvakítják a szemem, és láthatóvá tesznek. Előttem a nagy fekete lyuk, hol barátságos, hol ellenséges, de mindig vonzó. Veszélyesen! Mint a szerelem."

(MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)




 

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egyik hazai körútján Caruso néhány ezer lírát utaltatott át magának egy kisváros postahivatalába. Amikor a címére érkezett pénzért jelentkezett, az akkurátus postamester sehogy sem volt megelégedve az énekes személyi igazolványaival.
 
Szép Ernőhőz, a neves íróhoz bekopogott egy fiatalember. – Művész úr – mondta alázatos hangon – nemrég elküldtem önnek a novellámat. Tudja, azt az igen eredeti témájú novellát! Méltóztatott már elolvasni?
Aforizmák
„ A világegyetem elmélet nélkül működik."
Teleki László
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ