Az alagsor
Dátum: 2007. december 6., csütörtök, 21:29
A Peeping Tom nem először jár Magyarországon: Le jardin („kert”) című előadásukat 2005 őszén láthatta a Trafó közönsége. A belga társulat akkor egy negyvenes éveiben járó pár mindennapjain keresztül szembesített bennünket félelmeinkkel, gyengeségünkkel és hibáinkkal. A 2006-ban bemutatott Le Salon („nappali”) középpontjában az öregség, a haláltól való félelem és az emberi önzés álltak. Az idei évadban a trilógia harmadik és egyben utolsó részét láthatják az érdeklődők.
A Le Sous Sol az előzőleg már megismert szereplők történetét a ház pincéjében zárja le. Itt leltek a négy generációs család tagjai örök nyugalomra, és unalmukat eszmecserével, visszatekintéssel űzik el. Hirtelen minden más megvilágításba kerül, és a kertben, illetve nappaliban lezajlott események nem tűnnek már olyan tragikusnak. A bűnök feloldozást nyernek, a rossz emlékek nem nyomasztanak többé. A tiltás, a félelem és a lelkiismeret-furdalás varázsütésre semmivé válik, és a szereplők először nevetnek jóízűt magukon és társaikon.

A darab ihletője Dosztojevszkij Bobok című novellájának az őrület határán álló részeges írója, aki egy délután egy temetőben járva kihallgatja a halottak beszélgetését.

A tánc külön ehhez a koreográfiához készített vékony, habosított anyagból készült, tőzegborítású parketten zajlik. A mozdulatok ilyen módon a könnyedség, és légiesség hatását keltik. A teret szabadság és megértés légköre lengi be. Az előadás egy igazán különleges, de önmagában is értelmezhető, zárt világot tár elénk. Kötelező darab - azoknak is, akik az első két részt nem látták.

A társulat két meghatározó alakja Alin Platel két volt táncosa, akik a Need Company-vel is dolgoztak: Franck Chartier és Gabiela Carrizo, és ismét csatlakozik hozzájuk Eurudike De Beul, a szoprán és a táncos Samuel Lefeuvre. Az előadás vendégszereplője ezúttal a 80 éves Butoh táncos, Maria Otal.

Elúőadások: 2007. december 14-15. (P-Szo) 20-órakor Trafó

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„ Ami a világon talán a legtöbb ostobaságot hallja: egy festmény a múzeumban. "
Goncourt fivérek
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ