Az Egy faun délutánját, Nyizsinszkij első koreográfiáját 1912-ben mutatta be Párizsban Szergej Gyagilev társulata, s a premier olyan botránnyal végződött, hogy a rendőrség betiltotta az összesen mintegy tízperces darabot. A táncosok ugyanis az akkor még szokatlan, testhezálló trikókban léptek fel, s a balett azzal ért véget, hogy a nimfák fürdőzését leső, s egyikük kendőjét megkaparintó faun a holmit barlangjába viszi, ott mintegy szerelmeskedik vele, majd kielégíti önmagát.

Nyizsinszkij, akit ma a modern balett egyik megalapítójának tekintenek, többek között erotikus színpadi kisugárzásáról volt híres, s bár a főiskoláról a szentpétervári Mariinszkij színházhoz kerülve szinte azonnal szólótáncos lett, onnan eltávolították, mert a Giselle egy előadásában testhezálló kosztümben jelent meg. 1909 és 1913 között Oroszország első számú táncosa lett, de a kor zeneszerzőinek, így Sztravinszkijnak a műveire írt koreográfiái a közönség heves ellenkezésébe ütköztek. (Nyizsinszkij egyébként Márkus Emília magyar színésznő lányát vette feleségül, ezért Gyagilev eltávolította társulatából. Budapesten élt 1944-ig. 1917-ben kezdtek kibontakozni elmebetegsége tünetei, s később végleg feladta a balettet. A háború után feleségével emigrált, s Londonban halt meg 1950-ben.)

Azóta az 1912-ben botrányt keltő részletek már régen elfogadottak világszerte a művészetben, és a koreográfia - némileg kevésbé egyértelmű befejezéssel - sokszor szerepel a világ színpadain, táncolják az orosz balettiskola képviselői is, de Moszkvában még soha nem adták elő.

A most 35 éves Nyikolaj Iszkaridzét a moszkvai Nagyszínház talán legkiválóbb táncosának tartják. Születésnapja alkalmából most a Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko színház színpadán több estén át, sorozatban eltáncolta a főszerepeket a Gyagilev-társulat legkiválóbb koreográfiáiból: műsorán szerepelt az Egy faun délutánja mellett A rózsa lelke, a Tűzmadár, A kék isten és a Seherezádé.

(MTI-Panoráma)