A mű címe Pilinszky János Életfogytiglan című, kétsoros versére utal: „Az ágy közös./A párna nem."

A táncszínházban látható darab egy kapcsolat végső fázisát mutatja be, amelyben teljes a kommunikációs csőd, a felek nem értik egymást, s megértetni sem tudják magukat a másikkal. Olyan, kudarcra ítélt együttlétet jelenítenek meg a művészek, amely agresszív energiákat szabadít fel, s az önkívület határára visz - olvasható az alkotók összegzésében.

Az előadásban a nő akkor látható, amikor érzéki szenvedélye elragadja: csupa tűz, éget maga körül mindent, a leginkább azonban önmagát emészti. Ám sosincs egyedül, nem magányos, hiszen másik énje mindig ott a nyomában. Csitítja, ha kell, olajat önt a tűzre, ha muszáj.

A férfi nem társadalmi szerepeiben jelenik meg, hanem akkor, amikor állandó harcban van önmagával, - Rilke szavaival - „zsigereibe s tüdejébe húzódva, szíve legárvább végső odújába.". Szenvedélye a küzdelem, vágya a győzni akarás, mindig csak önmagával harcol.

Az előadásban „A Hetedik" Kortárs Táncműhely tagjai lépnek színpadra: Donáczi Károly, Fontányi Gréta, Hágen Zsuzsa, Vass Oszkár. A jelmezt Fontányi Gréta és Hágen Zsuzsa készítette, a zene Kodály Zoltán, Balázs Elemér, Lantos Zoltán, Rozs Tamás (Arco Trió) nevéhez fűződik.