100 éve született Harangozó Gyula
Dátum: 2008. április 17., csütörtök, 20:53
Száz éve, 1908. április 19-én született Harangozó Gyula Kossuth-díjas balett-táncos, koreográfus, kiváló művész, a magyar balettművészet egyik legjelentősebb egyénisége.
Noha gyerekként nem részesült rendszeres táncképzésben, tehetsége már korán megmutatkozott. Diákként statiszta volt az Operaházban, tizennyolc évesen, 1926-ban a dalszínházi társulat tagja lett. Rendkívüli mozgékonyságára, jó karikírozó képességére Albert Gaubier betanító-balettmester figyelt fel, aki 1928-ban őt bízta meg a kormányzó szerepével a de Falla műre komponált A háromszögletű kalapban. A kiugrást követően, alig húszévesen az Operaház magántáncosa lett, s több évtizeden keresztül maradt az intézmény balett-együttesének meghatározó személyisége. Nagyszerű színészi adottságainak, zseniális előadóművészi vénájának köszönhetően a legkülönfélébb karaktereket formálta meg, senki nem tudta olyan átéléssel alakítani Coppéliust (Coppélia) vagy az öreg gavallért (A csodálatos mandarin), ahogyan ő tette. 1936-tól koreográfiákat is készített: első színpadi műve, a Csárdajelenet mérföldkő volt a magyar balettművészet történetében. Számos egyfelvonásost és egész estés balettet koreografált, amelyekben sikeresen ötvözte a magyar néptánc és a klasszikus balett elemeit s bebizonyította, hogy a tánc eszközeivel is kitűnően megformálhatóak az egyes figurák, a különböző karakterek. Több művét átvette a Szegedi, majd a Pécsi Balett és Kelet-Európa több balett társulata, jó néhányat ma is sikerrel játszik a Magyar Nemzeti Balett társulata.

Harangozó olyan nagysikerű darabokat vitt színpadra, mint A csodálatos mandarin (amely a fél világot beutazta), A fából faragott királyfi, a Keszkenő, a Térzene, a Seherezádé, a Furfangos diákok, a Lúdas Matyi, a Francia saláta, a Rómeó és Júlia, a Coppélia, valamint három opera - a Háry János (Kodály Zoltán), a Huszti kaland (Kadosa Pál) és a Bánk bán (Erkel Ferenc) - balett-betétjeit. Összesen harmincnál is több koreográfiát alkotott. 1950-1960 között az Operaház balett-együttesének igazgatója volt, ebben az időszakban a televízió több egyfelvonásosát is megörökítette. Munkásságát Kossuth-díjjal (1956) és Kiváló Művész (1952) kitüntetéssel jutalmazták. A világot jelentő deszkákról 1970-ben vonult vissza. 1974. október 30-án, Budapesten hunyt el, tehetségét fia örökölte. A legendás balett mester és koreográfus emlékére hozták létre a Harangozó Gyula-díjat, amelyet évente március 15-én adnak át. Harangozó Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Állami Operaház kétrészes emlékműsort rendez április 19-én és 20-án, amelyen A csodálatos mandarint, valamint a Johann Strauss zenére készített vidám és ironikus Térzenét mutatják be. A rendezvényen nyújtják majd át a Harangozó-emlékgyűrűt is egy kiemelkedő táncművésznek. (MTI-Panoráma - Kiss Petra, Sajtóadatbank)

 

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
Szomory Dezső szerette az embereket, de legalább annyira az állatokat. Volt egy gyönyörű macskája, amely, vagy inkább, aki minden tekintetben megkülönböztetett bánásmódot élvezett az író legénylakásában.
Aforizmák
„ A hülyeség magánügy, amíg el nem mondjuk senkinek."
George Bernard Shaw
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ