Az előadás Ravel azonos nevű opusának feldolgozása Eugene Angelou zongoraművész élő játékával, Juhász Kata és Grecsó Zoltán táncelőadásában. 
           
Ravel zeneművét Aloysius Bertrandnak, a francia romantika költőjének három költeménye alapján komponálta. A zongoraszvittek ihletői a koreográfiának és a kortárs zenei műnek: a moderato, Ondine (víz nimfája): a víz hullámzása; az andante, Le gibet (akasztófa): a légben messziről szóló harangszó szomorúsága és a vivace, Scarbo (törpe): a félelem lázas álmatlansága. Az előadás koncepciója követi a Ravel által írt három részt és felhasználja Bertrand verseit a koreográfiával együtt születő kortárs zenei kompozícióban.

„Juhász Kata Gaspard de la nuit című munkája lassú sodrású, de egyedi értékekkel bíró előadás francia költészettel, élő zongoramuzsikával, ügyes, látványos effektekkel és végiggondolt szerkezettel. ’                      
(Tóth Ágnes Veronika, 2005. május, Színház folyóirat)

„Egyszerre konkrét és metaforikus ez az élőben kinagyított mozi: a kép elemeként a zenébe olvadó táncos-duó szétválások és egymásra találások egész sorát "zongorázza" végig eddig a pontig, a túlvilági szféra és a földi lét kudarcoktól terhes kommunikációját próbálgatva, hogy fizikai értelemben is megérkezzen, összetalálkozzon a zene terébe szövődve. Konkrétabban: a találkozni vágyás, az egymás felé tett tétova vagy erőteljes közeledési kísérletek gomolyognak fel változó szereposztásban, néhol pedig a táncosok ketten egyszerre válnak földi vagy földöntúli lényekké, hogy együtt tükrözzenek-ellenpontozzanak más színi elemeket, effektust, zenét, tárgyakat a térben - a "lent" és "fönt" aktuális ellenpárjait.”
      
(Pap Gábor, 2005/5, Ellenfény)

Fotó: Veisz Kata